A 20. század elsö felének magyar müvészeti életét szokatlan gazdagság jellemzi. Vagy tíz müvészeti stílus és hatásaik alakítják az alkotó müvészek munkásságát. Ehhez és a majdani korszakokhoz is nagyban hozzájárul Tarjáni Simkovics Jenö grafikusmüvész gazdag munkásságával, istenadta tehetségével.

Tanulmányait 1913-ban kezdi meg, amikor is a Képzömüvészeti Foiskola hallgatója lesz. Az elsö világháború kitörése miatt tanulmányai helyett 1915 és 1918 között katonai szolgálatban áll. Mesterei Zemplényi Tivadar, Balló Ede, Bottka Miklós, Olgyai Viktor valamint Benkhard Ágost voltak.

1922-23 között Olgyai Viktor tanársegédjeként tevékenykedett, és ettöl az idötöl kezdve már rendszeresen szerepel magyarországi kiállításokon, de a Magyar Rézkarcoló Müvészek Egyesületének külföldi kiállításain is.

Felsõ sor: Hajgató Ica (modell), Varga Nándor Lajos, Felsõgelléri Antal Elemér, Egri Kornél Középsõ sor: Nagy Imre, Olgyai Viktor, Tarjáni Simkovics Jenõ, Aba Novák Vilmos Alsó sor: Reck Lajos, Szemerédi Lola (modell)

» További alkotások a galériában

A tizes években munkáit arcképfestmények, ill. festöiségre törekvö, sürü vonalhálózatból kialakított tollrajz-portrék, táj- és állattanulmányok teszik ki.

» További alkotások a galériában

A harmincas években ruhatervek, fémintarziák és kerámiaedények készítésével foglalkozik.

1945 és 1954 között a Magyar Képzömüvészeti Föiskola grafikai tanszékének mühelyvezetöje. Ebben az idöszakban nagy hatással van munkásságra Rembrandt és az itáliai reneszánsz. Aba Novák Vilmos, Patkó Károly, Varga Nándor Lajos és Komjáti Wanyerka Gyula mellett a „nagy rézkarcoló nemzedék“ tagja.

Müvein a sugárzó fény misztikus hatása dominál, alakjai szobrászian, gyakran kubisztikus stílusban megformált eröteljes figurák. Félénk, finom, délibábosan lebegö rézkarcai közt számos portrét, önarcképet találunk, valamint több bibliai téma feldolgozását is.

» További alkotások a galériában

Monumentális aktkompozícióival az újklasszicizmushoz kapcsolódik. Rézkarcainak gyakran föszereplöi továbbá a magyar történelem tipikus alakjai, huszártisztek, népi hösök, de jelentös tájképek is kikerülnek kezei alól.

Müvei magángyüjteményekben, valamint a miskolci Herman Ottó Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában találhatók meg.

Tarjáni a 20. századi modern magyar grafika megújítóinak kiváló képviselöje.